Marosvásárhelyen ápr. 19-én a Nemzeti Színház zsúfolásig telt a Napsugár Gyermek Néptáncegyüttes találkozóján, másnap Erdőcsinádon léptek fel. A színház előcsarnokában Veress Elza-Emőke cérnagrafikái voltak láthatók. A vajdaszentiványiak, marossárpatakiak és mezőpanitiak is bemutatták táncrendjüket. Este táncház volt. Erdőcsinádon ápr. 20-án valóságos népünnepélyt láthattak a kíváncsiak, köztük Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, Kötő József, az EMKE országos elnöke, Horváth Arany közíró. Lovasbandériummal, a mezőcsávási fúvósokkal, parádés felvonulással ünnepelték a tavaszt. A fellépő csoportok száma megközelítette a félszázat. Sosem voltak itt ennyien, sosem kapott ilyen hangsúlyozott népünnepély-jelleget az erdőcsinádi szombat. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének új elnöke kifejtette: sorrendben ez a 41. Gyöngykoszorú találkozó volt, 11 évvel ezelőtt indult a mozgalom, ápr. 28-án, ez a kilencedik erdőcsinádi találkozó. Jó néhány magyarországi együttes is eljött, ausztriai (őrségi), és Japánból is érkeztek. /Bölöni Domokos: Népünnepély. Mezei virágok Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./
2002. július 22.
Júl. 20-án harmadik alkalommal került sor Görgényüvegcsűrön a Gyöngykoszorú néptánc-, népdal-, népviselet- és hagyományőrző találkozóra a helyi Csalogány néptáncegyüttes és a római katolikus egyház szervezésében. Két évvel ezelőtt megtartották az első seregszemlét. A III. görgényüvegcsűri Gyöngykoszorú- találkozó a megjelentek felvonulásával kezdődött. Az ökumenikus istentiszteletet után beszédet mondott többek között dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke és Szabó György Pál tiszteletbeli EMKE-elnök, a Gyöngykoszorú-mozgalom elindítója. Felléptek az erdőcsinádi, gernyeszegi, magyarói, marossárpataki, maros-szentkirályi, mezőpaniti, vajda-szentiványi, görgényszentimrei együttesek, valamint az üvegcsűri Csalogány néptáncegyüttes négy csoportja. /Gyöngykoszorú-találkozó Görgényüvegcsűrön. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./
2002. augusztus 6.
Aug. 3-án Holtmaroson felavatták Wass Albert szobrát. Alkotója, Kolozsy Sándor szobrászművész /sz. Kolozsvár, 1938/ Ausztráliában él, Wass Albertet személyesen ismerte, kapcsolatot tartott vele az író utolsó életévéig. A művész a szobrot Holtmarosnak szánta. Most rendezik a hetedik Gyögykoszorút Holtmaroson. 1996-tól minden nyáron eljönnek Érmihályfalváról a Nyíló Akác táncosai, de más falvakból is jöttek néptáncosok. Az alig hétszáz lelkes Holtmarosnak három tánccsoportja mellett futballcsapata is van. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei most érkezett Szegedről, ahol ugyancsak néptánc-seregszemlének lehetett tanúja. /Bölöni Domokos: Muzsikás, táncos vasárnap Holtmaroson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./
2002. augusztus 20.
Örvendetesen szaporodnak Erdélyben a falu-, egyház-, iskolamonográfiák. Talán kissé megkésve, de nem végleg lekésve ölelik magukhoz az erdélyi magyar falut és mentik az utánuk jövőknek annak történetét az összefoglaló könyveiket szerzőik. Nagyszerű a monográfiát írók hangyaszorgalma, sziszifuszi munkája. Anyagi gond a könyv előállítása, kiadó keresése, pénzügyi támogatók felkutatása. Mindezekért tiszteleg a cikkíró a máréfalvi Kovács Piroska, a barátosi Kelemen József, az árapataki Lőrincz Etelka, a szentkatolnai Bakk Pál, a nyárádgálfalvi Sebe Ákos, a nyárádselyei, 92 esztendős Péter László református tiszteletes, aki nyolc falu - Kibéd, Héderfája, Bonyha, Kend(ek), Nyárádselye, Gyulakuta, Balavásár és Siklód - egyház- és falutörténeteit írta meg, továbbá a máramarosszigeti Mazalik Alfréd, a szinérváraljai orvos-publicista-riporter Ábrám Zoltán, Oroszhegy élő lelkiismerete, Mihály Tibor előtt. /Ferenczy L. Tibor: Monográfiák és íróik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./
2002. november 26.
Marosvásárhelyen közgyűlést tartott a múlt hét végén az EMKE Maros megyei, immár önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezete. Dáné Tibor Kálmán elmondta: a marosvásárhelyi fiókszervezet az országban a legeredményesebb. A dr. Ábrám Zoltán elnök vezette ernyőszervezet negyven különböző egyesület, tagszervezet laza szövetsége, emellett még kb. 60 néptáncegyüttest, népi zenekart fog össze. Egy év leforgása alatt a Maros megyei EMKE 147 millió lej fölött rendelkezett, ennek jó részét a magyar kormánytól és magyarországi alapítványoktól kapta. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester önkényesen lefaragta ama 25 millió lej jó részét, amit a városi képviselői testület szakbizottsága az EMKÉ-nek megszavazott. Az EMKE marosvásárhelyi székházának ügye évek óta megoldatlan. Az EMKE vezetősége és tagjai nem értik: miként létezik, hogy a magyar elnökkel rendelkező megyei tanács, melynek fennhatósága alá tartozik a Kultúrpalota, nem volt képes megoldani ezt az ügyet. /Máthé Éva: EMKE-közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2002. december 9.
1991-ben a marosvásárhelyi Szabó házaspárnak köszönhetően április 29-én, a tánc világnapján Erdőcsinádon útjára indult Gyönykoszorú. Dec. 7-én Marosvásárhelyen a magyar néptánc-, -dal, - zene,-viselet és hagyomány. VI. megyei rendezvényét tartották. Egymást váltották a magyarói, az erdőcsinádi, a hodosi, a marosludasi, a görgényüvegcsűri, a holtmarosi, a szászrégeni, a mezőbándi, a kibédi illetve a marosvásárhelyi együttes tagjai. Örömteljes együttlét volt, mondotta felvezetőjében dr. Ábrám Zoltán megyei EMKE- elnök. /Járay F. Katalin: Fiatalos Gyöngykoszorú. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./
2002. december 19.
A Maros megyei EMKE dec. 18-i sajtótájékoztatóján összegezte az idei év eredményeit. Ábrám Zoltán, az egyesület Maros megyei elnöke elmondta: összesen 25 olyan rendezvényt szerveztek. Az elmúlt év eseményeiről készül egy füzet, illetve a filmarchívumból egy összeállítás. Jövőre januárban megjelenik az EMKE Megy a gyűrű című, gyermekdalokat és gyermekjátékokat tartalmazó kiadványa. A kötet Szabó Éva nyugalmazott tanárnő gyűjtéseit tartalmazza. Január 15-én fogják lerakni a Don-kanyari áldozatok emlékművének alapkövét Marosvásárhelyen, a római katolikus temetőben. /Antal Erika: Eredmények és tervek. Év végi EMKE-sajtótájékoztató Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./
2003. január 3.
Marosvásárhelyen január elsején a Petőfi-szobornál emlékeztek a költő születésének évfordulójára. 2000-től, a Hunyadi László alkotta szobor fennállása óta mi minden évben, január elsején itt vagyunk, mondta Ábrám Zoltán. Fodor Imre, a város alpolgármestere számba vette a magyar közösség legutóbbi eredményeit: Bocskai István református tanulmányi ház létesült - öregek otthonával; ismét az egyházé a református leányiskola; a Sapientia Egyetem az óévben két új szakkal bővült, templomfelújítások zajlottak, és új templomok épülnek, egyházi diákotthon létesült, jelentős évfordulós ünnepségek zajlottak a Bolyai János bicentenárium kapcsán. Dec. 31-én Csató Béla római katolikus főesperes meghirdette, hogy Marosvásárhelyen újra beindul a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium. A kis ünnepség szavalatokkal, kórusművek eléneklésével, koszorúzással folytatódott. /(Máthé Éva): Petőfi-ünnepség Marosvásárhelyen. A világszabadság és a nemzeti értékek jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./
2003. január 6.
Jan. 5-én Marosvásárhelyen az unitárius egyházközség tanácstermében kiállítás nyílt a doni 2. Magyar Hadsereg pusztulása 60. évfordulójának tragikus emlékére, az EMKE megyei szervezete szervezésében, részt vettek történészek, egykori honvédek és néhány túlélő, a Don-kanyarban pusztult marosvásárhelyi és környékbeli katonák utódai. Jan. 11-én történelmi megemlékezés lesz Marosvásárhelyen, amelyre eljönnek a budapesti Hadtörténeti Múzeum munkatársai is. Sokáig beszélni sem volt szabad a doni tragédiáról, az anyaországban is csak alig több mint tíz esztendeje kutatják, beszélnek a 125 ezres pusztulásról. A Doni Emlékbizottság nevében felszólaló dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke elmondta, itt az ideje, hogy Erdélyben is megemlékezzenek a tragikus eseményekről, hiszen itteniekből is kerültek ki áldozatok. Berekméri Róbert és László Márton fiatal történészek kutatása során kitartó gyűjtőmunkájával létrejött a kiállítás. A katasztrófa történelmi hátteréről dr. Pál-Antal Sándor történész tartott előadást. Az emlékműterv makettjét is kiállították, amelyet az emlékbizottság már elfogadott, Bocskai Vince szovátai szobrászművész tervéről van szó. /(lokodi): Don-kanyart járt tárgyi emlékek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
2003. február 26.
Megtartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. Dr. Péter Mihály akadémikus, az EME alelnöke köszöntését követően dr. Sipos Emese titkár beszámolója következett az elmúlt év tevékenységéről. A tudományos ülésszakon kívül a 15 területi csoport, valamint a 12 szakcsoport sokirányú tevékenységet fejtett ki. Az idei legfontosabb célkitűzések: a szakcsoportok tevékenységének segítése, tudományos ülésszak és egyéb szakmai rendezvények lebonyolítása, az Orvostudományi Értesítő folyóiratként való akkreditáltatása, a szakosztály honlapjának folyamatos karbantartása, hozzájárulás egy központi orvosi könyvtár létrehozásához Marosvásárhelyen stb. Dr. Kovács Dezső előadótanár, a szakosztály elnöke a legfontosabb eredménynek a szakosztály lapjának, a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti szakcikkek közlésére vállalkozó Orvostudományi Értesítőnek évi négy számban való megjelentetését tartotta. /Dr. Ábrám Zoltán: Közgyűlést tartott az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. A jövő évi tudományos ülésszak Kolozsváron lesz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2003. május 2.
Erdőcsinádon sárpataki huszárok vonultak fel, a mezőcsávási fúvós zenekar is jelen volt a X. nemzetközi kárpát-medencei jubileumi Gyöngykoszorún. Tavaly ezernél is többen voltak, idén sincsenek kevesebben. Az ökumenikus istentisztelet utána tánc volt a színpadon és a szabadban. A Tíz év az úton című fotókiállítás bemutatta az eddigi seregszemlék képanyagát. A Gyöngykoszorú-találkozók újraindításának ötlete a Szabó házaspártól származott. A Gyöngykoszorú-mozgalom 1991-ben indult, Nyárádszeredában volt az első találkozó. Erdőcsinádon 1994 márciusában szerveztek először néptánctalálkozót. Azóta hagyomány az, hogy minden évben voltaképp az első Gyöngykoszorúra itt kerül sor - mondta dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke. Maros megyében évente általában még öt-hat- hét hasonló seregszemlére kerül sor. /Bölöni Domokos: Színes forgatag Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./
2003. május 7.
Az RMDSZ és a PSD közötti egyezmény értelmében április 30-áig kellett volna rendezni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar nyelvű oktatás kérdését. Bukarestben az utolsó tárgyalások folynak a beiskolázási számok fele-fele arányban történő elosztása érdekében. Elvi megegyezés született Bukarestben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) beiskolázási számait illetően - jelezte dr. Ioan Nicolaescu, a kormánypárt Maros megyei szenátora, aki tudományos titkárként a MOGYE szenátusának is tagja. Nicolaescu méltányosnak tartja a magyar félnek a két párt idei egyezményében is rögzített kérését, miszerint a fakultások beiskolázási számát állapítsák meg fele-fele arányban. Az utóbbi években a magyar diákok száma ismét megugrott a marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben, megközelítve, időnként pedig meghaladva az ötven százalékos arányt. A feleknek még nem sikerült teljesen egyetérteniük az ősztől beinduló asszisztensképzői kollégium, illetve a főiskolai rangú bábaképző sorsa fölött; az RMDSZ azt szeretné, ha a magyar felvételizők számára ezeken is biztosítanák az ötven százalékos beiskolázási arányt. Ehhez viszont módosítani kellene az egyetem chartáját, mely jelenlegi formájában nem kínál lehetőséget a kollégiumi anyanyelvi oktatásra. A végső szót a MOGYE 36 tagú szenátusa (ennek kevesebb mint egyharmada magyar nemzetiségű) mondja ki, az egyetemi autonómia miatt az eddigi eredmények kútba eshetnek. Dr. Puskás Attila tanársegéd, a szenátus tagja úgy véli, a kisebbségben lévő magyar tanerőknek semmi esélyük a döntés megszavazására. Hasonlóan borúlátó dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár is, aki arra az időszakra emlékeztetett, amikor az RMDSZ a kormányban volt, államtitkára volt az oktatásügyi minisztériumban, a 64 marosvásárhelyi magyar oktató beadványát azonban válaszra sem méltatták Bukarestben. "Amíg nincs magyar tagozat, nem a magyar közösség választja meg a rektor-helyettest, addig mások végzik a káderpolitikát és hozzák meg a gazdasági döntéseket" - mutatott rá Ábrám. A hátrányos megkülönböztetés legkézzelfoghatóbb jele a magyar oktatók hiánya: míg a tárgyalások a diákság ötven százalékos részarányáról szólnak, a pedagógusok aránya alig haladja meg a 25 százalékot. A lap háromszori felkérésére is elutasította a nyilatkozást dr. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese. /Szucher Ervin: Lekésett egyezmény-határidő. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./
2003. május 14.
A falugondnoki szolgálat erdélyi alkalmazási lehetőségeiről tanácskoztak az elmúlt hét végén a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban. A Magyar Művelődési Intézet és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület közös szervezésében létrejött találkozón Kemény Bertalan, a magyarországi falugondnoki intézményrendszer szellemi atyja, kidolgozója mellett a helyi önkormányzatok, az egyházak és a különböző civil szervezetek képviselői voltak jelen. Ábrám Zoltán megyei EMKE-elnök a házigazdák, valamint Halász Péter, az MMI munkatársa a rendezvény anyagi támogatója nevében köszöntötte a jelenlévőket, majd Kemény Bertalan ismertette a falugondnoki szolgálat tizenhárom esztendős történetét. Az 1990 áprilisában, 24 helységben beindított program sikeresnek bizonyult, ma már 765 településen működik, megyénként egyesületekbe tömörülve. 2000 februárjától pedig tizenkét egyesület részvételével megalakult a Magyar Falu- és Tanyagondnoki Szövetség. A falugondnok igen összetett feladatokat lát el: szociális munkás, amolyan motorizált lelkigondozó, továbbá népművelő és kisbíró egy személyben. Kádár Magor fiatal kutató elmondta, Romániában a törvényi keretek adottak lennének a magyarországival analóg program beindításához, csak éppen a közösségi igény hiányzik, ennek ellenére sok helyen már működik hasonló szolgálat, csak nem e név alatt, és nem rendszerként. Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi szakértője szerint az ma már evidencia, hogy Erdélyben is be kell vezetni a szolgálatot, de ehhez el kell adni az ötletet a románságnak is. Ezt megkönnyítendő a vonatkozó alapvető dokumentumok román nyelvre való lefordítását szorgalmazta. Kerekes Károly képviselő a román kormányzat ilyen irányú szándékait ismertette, hangsúlyozva: a falugondnoki szolgálatot, az erdélyi tradíciókra alapozva, az önkormányzat, az egyházak és a civil szféra együttműködése révén be kell indítani. Az éppen előkészületben lévő szociális szolgáltatások rendszerének törvénye ezt jelentősen megkönnyítené. /Sz. L.: "A falut valakinek fel kell vállalnia". Tanácskozás a falugondnoki szolgálat erdélyi alkalmazási lehetőségeiről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./
2003. július 10.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének marosvásárhelyi oktatási központjában tanácskozás zajlott a népfőiskolai tevékenység felelevenítéséről, amelyen részt vett többek között Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke, dr. Ábrám Zoltán és Csomós Attila, az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke. Dáné Tibor Kálmán levonta a következtetést: a folyamatos felnőttképzésre nagy szükség van, de azt a gazdák többsége nem igényli. Sok az olyan képzés, amely nagyon sok pénzt igényel. Nagyon drágák a számítástechnikai, menedzsmenti, könyvelési továbbképzési tanfolyamok megszervezése. A gond az, hogy ha be is indul egy tanfolyam, kevesen iratkoznak be, az érdekeltek nem képesek fizetni a tandíjat. Ma mindenki, megpróbál kis fizetésért is dolgozni, túlórázni, ezután sajnos már nem marad energiája, ideje, hogy továbbképezze magát. Úgy tűnik, hogy Kárpát-medence-szerte a népfőiskolák tevékenységének beindítására és támogatására a pénzforrások kezdenek megnyílni. /Kilyén Attila: A népfőiskola. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./
2003. július 25.
A szászcsávási Kinizsi Kör tagjai kezdeményezésére hozzák létre az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE) új tagozatát a Kis-Küküllő menti faluban. A kitűzött célok között a közösségépítés, művelődési és szakmai tanfolyamok indítása, könyvtárgyarapítás, a gazdasági és szellemi élet fellendítése szerepel. Az alakuló ülést júl. 28-án tartják, az EMKE Maros megyei elnöke, dr. Ábrám Zoltán jelenlétében. /EMKE-tagozat létesül. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./
2003. október 6.
Kibéden évente október első szombatján tartják a dalos-táncos ifjúsági találkozót. Az idei Gyöngykoszorú okt. 4-én felvonulással kezdődött, a templomban rövid áhítat következett, a művelődési háznál a házigazdák és a megyei művelődési szervezetek képviselői üdvözölték a vendégeket: Dósa Sándor polgármester, Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke, Péter Ödön tanár (az aradi mártírokra emlékezett) és Ráduly Judit magyartanár. Elsőnek a szovátai Sóvirág táncosai léptek fel, majd jött a többi csoport. /Bölöni Domokos: Most sokkal édesebb Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2003. október 25.
Okt. 22-én székházavatót tartott az EMKE Maros megyei szervezete. A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának támogatásával jutottak hozzá két helyiséghez, amelyet rendbe tettek és berendeztek. Dr. Ábrám Zoltán orvos, az EMKE Maros megyei elnöke kitért arra, hogy évekig a közművelődési palota egy kis, eldugott helyiségében tűrték meg őket. Fodor Imre alpolgármester hangsúlyozta, hogy az EMKE újjáalakulása óta mindig példát mutatott a Gyöngykoszorú néptánc-, népdal-, népzene-találkozók, a népművészeti kiállítások, népfőiskolai tevékenységek megszervezésével. Szabó György Pál volt EMKE-elnök pedig fontosnak tartotta megjegyezni, hogy amióta az új vezetőség dolgozik, sokrétűbb, dinamikusabb lett a szervezet tevékenysége. /(mezey): Új székházban az EMKE. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./ Szabó György Pál tanár kijelentette: az EMKÉ-nek nem szabad lemondania arról, hogy a város gyönyörű Kultúrpalotában kapjon rangjához méltó székhelyet, hisz Bernády György egykori polgármester ugyanarra a célra építette a palotát, mint ami az EMKE célkitűzése: a magyar közművelődés éltetésere, felvirágoztatására. A székházavató ünnepségen Demeter András, a Sapientia Egyetem diákja Székely János verset szavalt, Wilhelem András, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum diákja gordonkázott. /Falásnyi székház, de az övék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
2003. december 2.
Nov. 29-én tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kolozsváron, tisztújítást is tartottak. Dr. Kötő József leköszönő EMKE-elnök kifejtette: az EMKÉT-t a kultúra intézményesítésének szándéka vezérelte. Az EMKE saját székházba került, saját munkatársi gárdával. Ugyanakkor megalakult a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Könyvescéh, a Dalosszövetség, a Népfőiskola stb. Az intézményesítés területén a másik fő szempont a Magyar Ház láncolatának kiépítése. Példaként említette a zilahi, és a visói Magyar Házat, saját székházzal. Javasolta az alapszabályzat korszerűsítését. A vezetőség együttműködési megállapodást írt alá az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével és a Temesvári Nőszövetséggel. A tisztújításra eredménye: elnök - Kötő József, ügyvezető elnök - Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tagok - Guttman Mihály, Zahoránszky Ibolya, Tófalvi Zoltán, Beder Tibor. Alelnökök, régiók szerint: Bánság - Matekovits Mária; Partium - Muzsnay Árpád; Belső Erdély - Ábrám Zoltán; Székelyföld - Ördög-Gyárfás Lajos. Társadalmi és civil kapcsolatok tartása: Szép Gyula. Gazdasági funkcióba visszaválasztották Katona Rékát, az ellenőrző bizottság két tagja pedig Takács Gyula és László Edit közgazdászok. A díjkiosztás során tizennégyen vehették át a közművelődési egyesület kitüntetéseit. /Köllő Katalin: Régi-új elnöke van az EMKÉ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2003. december 3.
Nov. 28-án zajlott le Marosvásárhelyen a Maros megyei Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület közgyűlése. Az ülésen Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke ez évi tevékenységről adott számot. Egy hónappal ezelőtt kapott az egyesület a Dózsa György úti volt Hangya épület harmadik emeletén új székhelyet, ezért újra be kellett jegyeztetniük magukat, ami kilenc hónapos jogi vesszőfutást eredményezett. Sikerült fénymásolót, nyomtatót szerezniük, számítógépre még nem tellett. Nagy sikernek örvendett a Don-kanyari megemlékezés, az anyák napi ünnepi műsor, a falugondnokokkal való találkozó, a két gyermek-Gyöngykoszorú-találkozó, a nyári színpadi nótaest, ezenkívül pedig több könyvbemutatót, kézművesvásárt szerveztek. Két kiadványt jelentettek meg: a Megy a gyűrű című gyermekdalkötetet és egy, az EMKE tevékenységét ismertető könyvecskét. A 2004-es rendezvénytervezetek sorában: népzenészképzés, mezőségi szórványprogram, Gyöngykoszorú- találkozó, a Don-kanyari áldozatok megidézése, Burustyán népművészeti fesztivál, Marosvásárhelyi Napok magyar nyelvű rendezvényei, Rákóczi-túra (egyházszolgálati és népismereti tábor), Katalin-napi bál, óévbúcsúztató rendezvény szerepel az egyesület tervei között. /Nagy Botond: EMKE- közgyűlés az új székhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./
2004. január 5.
Az elmúlt évek hagyományát követve az EMKE Maros megyei szervezete január elsején megemlékezést tartott Petőfi Sándor marosvásárhelyi szobránál. Dr. Ábrám Zoltán EMKE-elnök Petőfi szellemiségére emlékeztető szavait követően Nagy László unitárius lelkész az egyház közösségmegtartó erejét hangsúlyozta. Ünnepi beszédet tartott Fodor Imre polgármester-helyettes is. A megemlékezés koszorúzással és a himnuszok eléneklésével ért véget. /Emlékezés Petőfire. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2004. január 12.
Január 10-én Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség tanácstermében megnyílt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ Maros megyei szervezete és a Don-kanyari áldozatok tiszteletére létrejött emlékbizottság által szervezett tárlat. A kiállítás a Don-kanyari offenzíva kezdetének évfordulójához közeledve /1943. jan. 12./ nyílt meg. Ábrám Zoltán, a Maros megyei EMKE elnöke elmondta, Marosvásárhelyen is szeretnének a Don-kanyari áldozatok emlékére emlékművet állítani. Az előadók után a doni csatában egykor harcolt, vagy az azt követő fogságban meghurcolt honvédek, tisztek, főtisztek emlékeztek vissza erre az időre. /Nagy Botond: A doni csata emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./
2004. február 13.
Az utóbbi években a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar nemzetiségű diákok aránya közel 50 százalékra emelkedett. A magyar oktatók aránya viszont alig éri el az egyharmadot. A tanárok nemzetiségi aránya függvényében választják meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az elkövetkezendő napokban, hetekben a kari tanácsot, a szenátust, valamint az új rektort és két helyettesét is. A tanszékvezetők megválasztása már megtörtént, elméletileg szintén a nemzetiségi arányok alapján, de a gyógyszerészeti karon nem tartották magukat ehhez. A nemzetiségi statisztikák szerint ugyanis a gyógyszerészeti karon a magyarokat csak egy tisztség illette volna meg, végül két magyar tanszékvezetőt választottak. Az intézményen belüli választások előtt Marius Sabau rektor felszólítására minden MOGYE-s tanárnak a nemzetiségéről kellett nyilatkoznia. „Sértőnek tartom ezt az intézkedést, amely engem a numerus claususra emlékeztet. Semmiképpen nem helyes, hogy az egyetem vezetőit nem alkalmasság és igény szerint választják meg” – hangsúlyozta K. Ajtay Mária. A rektor szerint szó sincs numerus claususról. „Azért vagyunk kíváncsiak oktatóink nemzetiségére, hogy a kari tanácsokban tudjuk: ki szavazhat a román vezetőkre és ki a magyarokra. Ne mi, románok döntsük el, hogy a vezetőségben ki képviselje a magyarokat” – érvelt Marius Sabau rektor. „A MOGYE-n két nyelven folyik az oktatás, és a diákoknak fele magyar nemzetiségű, akkor sokkal méltányosabb volna a paritásos elvet alkalmazni” – vallja Ábrám Zoltán, a közegészségügyi tanszék tanára, aki szerint ezt a kérdést csakis az önálló magyar tagozat létrehozása oldhatja meg hosszú távon. A magyar tagozat létrehozása azonban bürokratikus akadályokba ütközik. Az egyetem chartájának megfogalmazói ugyanis a ’90-es évek elején leszögezték, hogy a MOGYE-n a gyakorlati, illetve a kollégiumi oktatás nyelve kizárólag a román lehet. A Román Humanista Párt (PUR) kezdeményezésére a PD, a PNL és a PUNR Maros megyei vezetői nyílt levélben tiltakoztak a külön beiskolázási számot szavatoló kormányrendelet ellen. /Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2004. február 20.
Sajtótájékoztatót tartott február 19-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke elmondta, nagy nehézségek árán képesek csak biztosítani a szervezet működését, hisz az EMKE bevétele alig átlagfizetésnyi, ezért támogatókat keresnek. A kulturális szervezetek pályázati lehetőségeit biztosító kormányhatározat szinte jogsértő adatokat követel, így például az elmúlt három év rendezvényeit részletesen, szinte jegyzőkönyvszerűen minden pályázat esetén meg kell küldeni, tájékoztatást követelnek pénzügyi helyzetről, amennyiben megpályázzák egy rendezvény helyszínének bérleti díját, csatolni kell a helyszín tulajdonosaival kötött bérleti szerződést. Az EMKE visszalép a márc. 15-i ünnepségek szervezésétől, mert túlpolitizálttá vált a közélet. /Nagy Botond: Kulturális szervezetek megalázása? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./
2004. február 21.
Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezetének elnöke beszámolt a 2004-es évi tervekről. Márciusban ünneplik a marosvásárhelyi Bernády Kamarakórus fennállásának 10. évfordulóját, megtartják a Fiatal tehetségek tavasza rendezvényt. Az EMKE nem ért egyet a 2003-ban hozott 103-as kormányrendelettel, amely a művelődési egyesületek pályázati lehetőségeit nehezíti. Az EMKE Maros megyei szervezetének közel 2500 tagja van, a tagsági hozzájárulást nem fizette mindenki, ezért a szervezet anyagi nehézségekkel küzd, az iroda fenntartása és működése pénzbe kerül, ezt legtöbbször az elnök fizeti saját jövedelméből. /Antal Erika: Pénzhiánnyal küszködik az EMKE. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2004. március 5.
Az elmúlt két hónapban a sajtó többször foglalkozott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tannyelvű hallgatói részére létrehozott beiskolázási számok kérdésével. A PSD és az RMDSZ közötti 2003-as megállapodás értelmében a 2004/2005-ös tanévtől külön beiskolázási számokat határoznak meg a marosvásárhelyi orvosegyetem magyar hallgatói, pontosabban a magyarul tanuló diákok számára. A különbség azt jelenti, hogy az orvostudományi, a fogorvosi, a gyógyszerészeti és az ősztől beinduló szülészeti karokon van/lesz magyar nyelvű oktatás, a kollégiumi szakokon viszont a magyar hallgatók továbbra sem tanulhatnak anyanyelvükön. A kormányhatározat pontatlan szövegezésű, hiányos, félreértésekre és félreértelmezésekre adhat okot, figyelmeztetett összegzésében Ábrám Zoltán. Például: nem beszél tandíjmentes és tandíjas helyekről, nem veszi figyelembe, hogy a bejutók aránya nem egészen azonos a nagyobb éveken tanulók arányával. A kormányhatározat szerint a statisztikai adatokat minden év decemberében kell leadni a minisztériumnak. Ábrám Zoltán az egyetem szenátusának tagja, de nem tudja, hogy milyen adatokat küldtek el a 2004/2005-ös tanévre. Ábrám negatívumnak tartja, hogy a jelenlegi – az elmúlt évekhez képest növekvő, de még mindig 50 százalék alatti – magyar diáklétszámot olyanformán stabilizálja, hogy a magyarul tanuló hallgatók aránya perspektivikusan kisebbségi marad. Pozitívum, hogy elismeri a magyar oktatás sajátos gondjait. Az egyetemi autonómia jegyében nincs előrelépés, amíg az egyetem szenátusának alig egyharmadát teszik ki a magyar oktatók és hallgatók. Felelős magyar politikusoknak ismerniük kellene azt a dokumentumot, amelyet a MOGYE 60 magyar oktatójának aláírásával 1999. nov. 19-én iktattak az orvosegyetem titkárságán. Ábrám közölte a beadvány magyar fordítását. „Románia parlamentje, elfogadván az új tanügyi törvényt, a létező felsőoktatási intézményekben lehetővé tette a csoportok, tagozatok, karok és kollégiumok létrehozásának lehetőségét a kisebbségek nyelvén. Ilyenképpen megfelelő keret teremtődik a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó felsőfokú oktatás megszervezésére és fejlesztésére. Jelen kérés aláírói az alábbiakat kérelmezik: 1. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet hivatalosan nyilvánítsák kétnyelvűvé. 2. A kétnyelvű oktatást intézményesítsék a román oktatási nyelvű tagozat és a magyar oktatási nyelvű tagozat létrehozásával. 3. A tagozatok az oktatási nyelvek szerint karokból és kollégiumokból álljanak. 4. Mindenik tagozatnak döntési jogosultsága legyen az adott oktatási nyelven folyó tanítás kérdéseiben. 5. Az Egyetemi Chartát a fenti követelmények szerint módosítsák. Kérjük a vezetőséget, hogy a kérést a következő szenátusi ülésen tűzzék napirendre.” Ezt a kérést nem tűzték napirendre, és amikor Ábrám a 2000. jan. 12-i szenátusi ülésen a beadvány sorsáról érdeklődött, az akkori rektor viccnek minősítette az egészet. Akkor az ülésen többen hozzászóltak kiálltak a kérvény mellett. Azóta sem kaptak érdemi választ a beadványra. A MOGYE Chartája szerint „A három karon az előadásokat román és magyar nyelven tartják, beleértve a választott tantárgyakat is, a diákok opciója alapján.” „A gyakorlatok, a kórházi gyakorlatok, a szemináriumok kizárólag román nyelven folynak. Az orvosi kollégiumi oktatás egészében román nyelven zajlik.” Ezért nem lehet beszélni a román és a magyar oktatás egyenrangúságáról, csupán alárendelt szerepről. Az államvizsga után, a diploma megszerzését követően a végzős évfolyamok legalább fele néhány hónapon belül, további negyede-harmada több hónap, esetleg egy-két év múlva távozik az országból. A jelenlegi végzős évfolyamon csupán minden tizedik orvostanhallgató hisz benne, hogy szülőföldjén marad. Szükséges lenne kétnyelvű orvosegyetemet működtetni Marosvásárhelyen, amelyen egyenrangú tagozatok önálló módon működnek. 1984 óta az egyetemet román rektor irányítja, és a 2000-es választásokon fordult elő először, hogy a három kar egyikének élére sem választottak magyar dékánt, ráadásul az orvosi karon csak két magyar tanszékvezető lett a kilencből, tehát már egyharmados arányt sem veszik figyelembe. Magyar frakció nem létezik, a gyűlések előtti egyeztetés ismeretlen fogalom. A magyar rektor-helyettes és a magyar dékán-helyettes nem rendelkezik megfelelő jogkörrel a magyar oktatási nyelven folyó tanítás kérdéseiben. /Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadótanára: A beiskolázási számoktól az önálló magyar tagozatig. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2004. március 16.
Márc. 14-én Marosludason a helyi (andrássytelepi) Petőfi Sándor Általános Iskolában megtartott ünnepi műsor keretében bronzba öntött Petőfi-emlékplakettet avattak, amely a szászrégeni Tieme Nóra alkotása és a budapesti Urbán Tibor vállalkozó támogatásával készült el. Ünnepi beszédet Máté András iskolaigazgató és Tóth Sándor helybéli EMKE-elnök, valamint dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke. /Petőfi-emlékplakett avatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2004. április 17.
Hatvan éve először rendezte meg vándorgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Az egyesület 1990-es újraindítása óta az ápr. 15-17. között zajló tudományos ülésszak a tizennegyedik a sorban. A megnyitón Kovács Dezső, a szakosztály elnöke rövid tudománytörténeti összefoglalójában a kincses város neves orvos- személyiségeit – köztük Hőgyes Endrét, Veress Ferencet – méltatta. A fórumra négyszázötvenen jelentkeztek be, mintegy százan Magyarországról, Szlovákiából érkeztek, többen a nyugat-európai emigrációból. Az egybegyűlteket Szabó Árpád unitárius püspök is köszöntötte. Átadták a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díjait. A ma Németországban élő Gyergyai Ferenc munkásságát Jung János marosvásárhelyi professzor méltatta. A másik díjazott, a táplálkozás-egészségtani szakember Bedő Károly laudációját Ábrám Zoltán olvasta fel. A Stúdium Alapítvány először adott át díjat a konferencián, a Miskolczy Dezső emlékplakettet és díjat a kuratórium post mortem ítélte oda Csőgör Lajosnak, a marosvásárhelyi egyetem volt rektorának, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem egyik alapítójának. A tavaly századik életévében elhunyt Csőgör Lajos több évtizede áttelepült Magyarországra, azonban mindvégig megőrizte kapcsolatát az erdélyi tudományos élettel. Bódizs György, a konferencia főszervezője elmondta, a fórum rendhagyónak számít, hiszen az előadások az orvostudomány valamennyi területét felölelik – az anatómiától az agysebészetig. /(Rostás-Péter Emese): Nagyszabású orvosi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2004. április 23.
Ápr. 24-én Erdőcsinádon tizenegyedik alkalommal szervezik meg a Gyöngykoszorú hagyományőrző találkozót, ahol a színpompás lovas-zenés felvonulás, dalos-táncos előadás mellett népművészeti és népviseleti, valamint fotókiállítás nyílik. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének az elnöke sérelmezte, hogy a Marosvásárhelyen működő, a megyei tanács által fenntartott tizenegy művelődési intézmény közül mindössze egynek van magyar vezetője (a Látó folyóiratnak). A Népi Alkotások Házánál, a Maros Megyei Könyvtárban, a Népművészeti Iskolában nincsenek magyarok a vezetőségben. Azt is jelezte, ha a jelentős civil szervezetek, mint az EMKE nem kapnak normatív, azaz előrelátható, biztos anyagi támogatást, akkor kétségessé válik a működésük. – Ápr. 23-án, Marosvásárhelyen, a Református Diakóniai Központban az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskola Társaság továbbképzést szervez Maros, Beszterce és Szeben megyei közművelők részére. /(Máthé Éva): Anyagi gondokkal küzd az EMKE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2004. április 28.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság szervezésében továbbképzést tartottak Maros, Beszterce és Szeben megyei közművelők részére. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke kitért a hasonló rendezvények rendszeressé tételének a jelentőségére. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke az erdélyi egyesületi közművelődés múltjáról és jelenéről tartott előadást. Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány igazgatója a felnőttoktatás formai és módszertani eszköztáráról értekezett. A marosvásárhelyi Agora Iroda munkatársai, Budai Sándor és Peti András az irodahálózat által működtetett tíz programcsomagról beszéltek. A résztvevők közös állásfoglalást fogalmaztak meg, hangsúlyozták a kultúra prioritásának a fenntartását. /Közművelők találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./
2004. június 24.
A Romániai Magyar Szó jún. 21-én „Ballagási ünnepség – szemrehányással, Megszűnik a magyar általános asszisztensképzés" címmel beszámolót közölt a marosvásárhelyi Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola ballagásáról. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) a hiányos információkat, szándékosan csúsztatott állításokat pontosította. Dr. Nagy Attila munkaviszonya az Erdélyi Református Egyházkerülettel jún. 20-án megszűnt, ugyanis az EREK Igazgatótanácsa közös irányítás alá vonta a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban folyó diakóniai, oktatói, nevelői és egyéb tevékenységeket. Nagy Attila áldozatos szakmai munkáját megköszönték. Jún. 20-tól az intézet élén egy vezérigazgató működik – dr. Ábrám Zoltán –, aki egyben a Diakóniai Központban működő Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola tanulmányi igazgatói tisztségét is betölti. Az államilag elismert Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola hivatalos igazgatója a Református Kollégium mindenkori igazgatója – jelenleg Székely Emese. Dr. Nagy Attila nyugalmazott főorvost, az egyházkerület 1992-ben nevezte ki az asszisztensképző szakmai irányítójának. 2001. aug. 1-jén pedig szakigazgatónak, közvetlen főnöke a Bod Péter Diakóniai Intézet igazgatója. Dr. Nagy Attila előbb László Zoltán igazgatóval, majd ennek utódjával, Nagy Gáborral sem tudott összhangban együtt dolgozni, autoritásukat kétségbe. /Pontosítások egy ballagási „beszámolóhoz". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
